Az alapképzésről (Bachelor, BA, 6 félév, 180 kredit)

Az alapképzés az egyetemi képzés első három évét jelenti. Az egyetemen folyó alapképzésben két alapszak van, az előadóművészet nevű alapszak, valamint az alkotóművészet és muzikológia nevű alapszak. Ezeken belül vannak az egyes szakirányok, amelyekre jelentkezni lehet. (Ha valaki pl. oboát szeretne tanulni, akkor az előadóművészet alapszak klasszikus oboa szakirányra jelentkezik, ha zeneszerzést szeretne tanulni, akkor az alkotóművészet– és muzikológia alapszak zeneszerzés szakirányra stb.) Az alapképzésben a főtárgynak és az egyéb szakmai tárgyaknak van döntő súlya, de a tantervben más fontos elméleti tárgyak is (pl. filozófia, esztétika) megtalálhatók. A harmadik év végén záróvizsgát kell tenni (diplomahangverseny vagy diplomadolgozat, szóbeli vizsga stb.).

Az alapszak elvégzésekor a hallgatók alapfokozatú oklevelet (latinul baccalaurea –„borostyánkoszorú”) kapnak, szakképzettséget szereznek (pl. klasszikus mélyhegedű előadóművész). Ezzel a végzettséggel már el lehet helyezkedni a zeneművészet bizonyos területein (pl. amatőr zenekarokban), azonban komolyabb művészeti tevékenység folytatásához ez a szakképzettség nem elegendő. Ezért önmagában az alapfokozat az életben nem sokat ér, annak megszerzése után jelentkezni kell a mesterképzésre.

Amire mindenképpen figyelni kell:

• az alapképzés folyamán a 6 féléves tantárgyakból nem szabad lemaradni, mert alapfokozatú oklevél nélkül nem lehet megkezdeni a mesterképzést
• az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges
• aki nem zárja ki az alapképzés megkezdésekor azt, hogy a mesterképzésben majd tanári oklevelet (is) akar szerezni, már az alapképzés folyamán vegyen fel a szabadon választható tantárgyak közül 10 kredit értékben pedagógiai-pszichológiai alapismeretekkel kapcsolatos tantárgyakat